Blog - Besztercebánya megyében 187-tel kevesebb magyar elsős kezdte el idén az iskolát

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége évek óta folyamatosan nyomon követi a magyar iskolába való beiratkozási adatokat, a szeptemberi valós létszámokat, elemzéseket. Összehasonlításokat végez az iskolahálózat tervezése érdekében, illetve monitorozza a magyar gyermekek iskolaválasztását, motiválja a magyar iskolákat beiratkozási programjuk alapos átgondolására. A besztercebányai megyében 770 kis elsős van a magyar alapiskolákban, ehhez jön még 36 nulladikos. Az előző évhez viszonyítva Besztercebánya megyében 187-tel kevesebb elsős kezdte el idén az iskolát. Az idei beíratott tanulók létszámát sok minden befolyásolta. Az évenkénti beíratott tanulók összlétszámát az előző tanév nulladik évfolyamába íratottak létszáma is befolyásolja. A mostani tanévben az előző évhez viszonyítva nem jelentek meg bukott elsősök. „Ezeket  a számokat a lakosság migrációja is befolyásolja, ez jól érzékelhető a besztercebányai és a kassai megyében. Mindamellett a pandémia is okolható az alacsonyabb létszám miatt, hiszen több család rekedt külföldön” – magyarázta a szövetség tiszteletbeli elnöke.

Besztercebánya – Ahol magyar királlyá választották Bethlen Gábort

Már a kvád törzsek is bányásztak itt ércet a hegyekben, a honfoglalás után kis bányatelepe a zólyomi vár tartozéka volt. Mivel a tatár 1243-ban és 1244-ben elpusztította, IV. Béla – feltevések szerint – thüringiai telepeseket hívott be. Ezek alapították a virágzó bányavárost. A király 1255-ben azzal jutalmazni, hogy kivette a várost a Zólyomi vár joghatósága alól s a szabad királyi városok privilégiumaival ruházta fel. Zsigmond idejétől kezdve e város a többi hat alsómagyarországi bányavárossal együtt a királyné tartozékát képezte. Utolsó úrnője Mária, II. Lajos özvegye volt, akitől a várost testvére, I. Ferdinánd, a kir. fiscus számára megváltotta. A rendkívül gazdag királyi bányák 1494-től kezdve a Thurzó János bérletébe kerültek, aki lassankint a polgárok bányáit is magához váltotta s ezeket aztán az augsburgi Fugger családdal együtt egészen 1546-ig művelte. A bérlet megszűnésé után a bányákat a kincstár művelte, de tőke nélkül csak szerényebb méretekben. Nagyobb lendületet nyert az üzem, amidőn a tőkét az amsterdami Deutz és a bécsi Sreyvogel cégek előlegezték, s a réz számára a nyugateurópai városok elsőrangú piacait biztosították. A városnak gazdag bányászata, fejlett ipara s a 17.század elején elkészült erődítményei nagy szerepet biztosítottak neki a Bocskay, Bethlen, Thököly és a Rákóczi idejében, de egyúttal nagy megpróbáltatásoknak is tették ki a polgárságot. A természeti csapások sem kímélték, 1645-ben pestis pusztította a lakosságot, 1761-ben pedig tűzvész, a 18. századnak ez volt a hamburgi után a legnagyobb tűzvésze. A 48-as szabadságharc idején Györgey és Guyon erre vezette a híres téli hadjáratot, amikor is sok bányász lépett a honvédség soraiba. Püspökségét Mária Terézia alapította. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye, valamint a Besztercebányai járás székhelye volt. 1944. augusztus 29-én itt tört ki a szlovák nemzeti felkelés.

Besztercebánya (szlovákul: Banská Bystrica) ma Szlovákiában, a Besztercebányai kerület és járás székhelye. A Besztercebányai egyházmegye püspöki székvárosa.

Besztercebányai szlovákok

Szlovák-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

 

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.