Nevezetességek, látnivalók

A város főtere egykor IV. Béla király nevét viselte, ma a Szlovák nemzeti felkelés tere (Námestie SNP), melynek alsó részén még mindmáig megvan a fekete szovjet emlékmű. TA tér felső részén áll az 1719-ben készüt Mária-szobor, mely fogadalmi emlék. A rendszerváltás után helyezték vissza. Ugyanis Nyikita Szergejevics Hruscsov 1964. évi látogatása alkalmával távolították el és helyezték el a vár melletti helyen, hogy a dísztribünt megépíthessék. A téren olyan épületek állnak, mint az Óratorony, Városháza, Thurzó-ház, Beniczky-ház, Püspöki palota, Ébner-ház.

A 34,5 m magas Várostorony (más néven Óratorony), mely ma csúcsánál kb. 1 m-re hajlik el a függőlegestől, eredetileg tűztorony volt, melynek körbefutó erkélyéről az ellenséget is szemmel lehetett tartani. 1552-ben épült, rajta a város Béla király által adományozott Árpád-sávos angyalos címere és egy óra. Címere lényegében azonos az Árpádok családi címerével és a XIII. század végéről való. A toronyba 101 lépcsőn át juthatunk fel, májustól szeptemberig 10 és 19 óra között várja a látogatókat, ezen kívül az időjárástól függően nyit ki. 

A Thurzó-ház késő reneszánsz stílusú épület, impozáns homlokzatát sgrafitto, felül pártázat díszíti. A Thurzó család a XV. század végén két, eredetileg gótikus házat alakított át. Jelenlegi külsejét a XVI. század végén kapta. Zöld termének késő gótikus freskóit érdemes megtekinteni. Ma régészeti, történelmi, művészeti, numizmatikai és néprajzi kiállítást láthatunk benne. 

A főtéren álló, középkori ház a ma is látható, reneszánsz kapuzat zárókövének tanúsága szerint 1660-ban épült át Beniczky Tamás jóvoltából városi palotává. A kapuzat, a homlokzat sgrafittós díszítése és olaszos loggiája uralja az épület külső megjelenését, mely harmonikusan illeszti a tér többi, reneszánsz megjelenésű épületeinek sorába. A ház a középkorban a bányakapitányság székhelyéül szolgált.

Az egykor IV. Béla király nevét viselő tér felső, bal oldalán egy másik tér kezdődik, a Štefan Moyzes tér, egykor ez volt a Mátyás tér. Ezen találjuk a nem nagy kiterjedésű Várat. Alapjai 1250 és 1260 között épültek. Az egykori vár magában foglalta a plébániatemplomot és a Várostornyot is. Az erődítés félkör alakú, köralaprajzú. Hatalmas tornyok erősítik. Domboldalban fekszik, a régi város legkiemelkedőbb helyén. Mellette áll az egykori loggiával díszített reneszánsz városháza, mely ma képtárnak ad otthont.

A Mátyás király és Beatrix királyné címerével díszített Mátyás-ház 1479-ben épült, a szlovák templom és várfal mellett áll. A király természetes fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Az épületben jelenleg múzeum üzemel, zenei, kézműves és fegyver tárlattal. 

A német, Nagyboldogasszony-templom (vagy plébániatemplom) eredetileg román stílusú volt, de a XIV–XV. században gótikussá alakították át, majd reneszánsz elemekkel gazdagították, végül barokkosították. Most eredeti színeiben pompázik. Az említett 1761-es tűzvészben leégett. Harangjai is megolvadtak. A templom külső falán érdemes megnézni egy egyedülálló alkotást: a Gecsemáné kertet, mely tán a krakkói Veit Stoss munkája lehetett, de mindenképpen az ő modorában készült. A középkori templomból megmaradt a Szt. Borbála-kápolna fafaragásos-táblaképes oltára, Lőcsei Pál mester munkája. Barokk művészi érték a Szt. Kristófot és Szt. Flóriánt ábrázoló bejárati freskó.

A Nagyboldogasszony-templom  háta mögött áll a barokk stílusban átépített késő gótikus szlovák, Szent Kereszt-templom, amely szintén a fentebb említett tűzvész után kapta mai arculatát. Egykori freskóinak témája a menny és pokol, modern freskóit Jozef Hanula készítette.

A Bethlen ház a 14. század végén épült, 1610-ben jelentős átalakításon esett át. A ház bejáratán még mindig szerepel a latin felirat: BENEDICTIO DOMINI DIVITES FACIT 1610 (Az Úr áldása gazdagságot hoz). A 18. század második felében jelentős barokk rekonstrukciókat hajtottak végre az épületen, és a házat új helyiségekkel bővítették. Buda elfoglalása után (1541) Besztercebányán tartották az első országgyűlést (1542). Majd 1620. augusztus 25-én a rendek itt kiáltották ki magyar királlyá Bethlen Gábort (a Magyarország királya címről 1621 végén lemondott).