A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége évek óta folyamatosan nyomon követi a magyar iskolába való beiratkozási adatokat, a szeptemberi valós létszámokat, elemzéseket. Összehasonlításokat végez az iskolahálózat tervezése érdekében, illetve monitorozza a magyar gyermekek iskolaválasztását, motiválja a magyar iskolákat beiratkozási programjuk alapos átgondolására.

A szlovákiai magyar alapiskolák száma a 2020/2021-es tanévben 242. Ebből 26 két tannyelvű alapiskola. Változások a tavalyi tanévhez képest: megszűnt két alapiskola: Óvár (Nagykürtösi járás), valamint Mad (Dunaszerdahelyi járás), egy új iskola indult Rimaszombatban, a Református Alapiskola.

3533-an látogatják az 1. és a 0. osztályt

A 2020/2021-es tanévre 2020. április végéig 3527 elsőst írattak be az alapiskola első évfolyamába, ami a tavalyi évhez képest 28 potenciális tanulóval volt több.

Szeptember 15-i dátummal a tényleges elsősök száma 3 325, a 0. évfolyamban tanulók száma pedig 208. Mindösszesen 3533 tanuló látogatja a magyar iskolák 0. és 1. évfolyamát, ez megközelítően ugyanannyi, mint a beíratást követően rögzített létszám, a tényleges iskolakezdők létszáma 6-tal emelkedett.

A szövetség adatai alapján Pozsony megyében összesen 94 elsős kezdte meg a tanévet szeptember elsején. Nagyszombat megyében 878 elsős valamint 7 nulladikos kezdte el a tanulmányait. Nyitra megye magyar tanintézményeiben 1044 elsős lépte át az iskola küszöbét szeptemberben. Mindamellett a megyében 38 nulladikos is van.

A besztercebányai megyében 770 kis elsős van a magyar alapiskolákban, ehhez jön még 36 nulladikos. Kassa megyében 539 elsős indult el a tanulás rögös útján, hozzájuk csatlakozik további 127 nulladikos.

Ádám Zita, a szövetség tiszteletbeli elnöke a Felvidék.ma megkeresésére kifejtette:

„Az áprilisi beiratkozások adatai csupán irányszámnak tekinthetőek a szeptember 15-ei adatokhoz képest. A szeptemberi adatok viszonyíthatóak az előző évek adott időszakának létszámaihoz.”

Felvidék-szerte hét kisiskolában nincsenek elsősök. A létszámát tekintve 27 kisiskola van jelenleg veszélyeztetett helyzetben. Mint megjegyezte: társadalmi összefogással lehet ezeket az iskolákat megtartani. A teljes szervezettségű iskoláink közül is vannak veszélyeztetettek. Több mint harminc olyan 1-9 évfolyammal működő tanintézmény működik a Felvidéken, ahol az összlétszám nem éri el a száz főt.

A létszámokat elemezve Ádám Zita megjegyezte: sajnos csökkent a magyar iskolákba íratott gyermekek létszáma. Amíg az előző évben az elsősök és a nulladikosok összlétszáma 3854 volt, a mostani iskolaévben mindösszesen 3533 fő.

Az idei beíratott tanulók létszámát sok minden befolyásolta. Az évenkénti beíratott tanulók összlétszámát az előző tanév nulladik évfolyamába íratottak létszáma is befolyásolja. A mostani tanévben az előző évhez viszonyítva nem jelentek meg bukott elsősök. „Ezeket  a számokat a lakosság migrációja is befolyásolja, ez jól érzékelhető a besztercebányai és a kassai megyében. Mindamellett a pandémia is okolható az alacsonyabb létszám miatt, hiszen több család rekedt külföldön” – magyarázta a szövetség tiszteletbeli elnöke.

Az előző évhez viszonyítva Besztercebánya megyében 187-tel kevesebb elsős kezdte el idén az iskolát. Kassa megyében is közel száz tanulóval kevesebb az elsősök száma a 2019 szeptemberi adatokhoz viszonyítva.

Ugyanakkor vannak olyan járások, ahol növekedett az elsősök száma. A Dunaszerdahelyi járásban 41 tanulóval több az elsősök száma, mint egy évvel ezelőtt volt. Ugyancsak gyarapodott a Lévai járásban az elsősök száma, itt 25 tanulóval van több a tanintézmények első évfolyamában, mint az előző évben. A Vágsellyei járásban 20, a Rozsnyói járásban pedig 21 elsőssel lett több.

A szövetség részletes, járási szintű lebontású táblázata ITT található.