Besztercebánya

Kárpát-medencei magyar hálózat
magyarjelenlet@magyarjelenlet.hu

Besztercebánya – Ahol magyar királlyá választották Bethlen Gábort

Már a kvád törzsek is bányásztak itt ércet a hegyekben, a honfoglalás után kis bányatelepe a zólyomi vár tartozéka volt. Mivel a tatár 1243-ban és 1244-ben elpusztította, IV. Béla – feltevések szerint – thüringiai telepeseket hívott be. Ezek alapították a virágzó bányavárost. A király 1255-ben azzal jutalmazni, hogy kivette a várost a Zólyomi vár joghatósága alól s a szabad királyi városok privilégiumaival ruházta fel. Zsigmond idejétől kezdve e város a többi hat alsómagyarországi bányavárossal együtt a királyné tartozékát képezte. Utolsó úrnője Mária, II. Lajos özvegye volt, akitől a várost testvére, I. Ferdinánd, a kir. fiscus számára megváltotta. A rendkívül gazdag királyi bányák 1494-től kezdve a Thurzó János bérletébe kerültek, aki lassankint a polgárok bányáit is magához váltotta s ezeket aztán az augsburgi Fugger családdal együtt egészen 1546-ig művelte. A bérlet megszűnésé után a bányákat a kincstár művelte, de tőke nélkül csak szerényebb méretekben. Nagyobb lendületet nyert az üzem, amidőn a tőkét az amsterdami Deutz és a bécsi Sreyvogel cégek előlegezték, s a réz számára a nyugateurópai városok elsőrangú piacait biztosították. A városnak gazdag bányászata, fejlett ipara s a 17.század elején elkészült erődítményei nagy szerepet biztosítottak neki a Bocskay, Bethlen, Thököly és a Rákóczi idejében, de egyúttal nagy megpróbáltatásoknak is tették ki a polgárságot. A természeti csapások sem kímélték, 1645-ben pestis pusztította a lakosságot, 1761-ben pedig tűzvész, a 18. századnak ez volt a hamburgi után a legnagyobb tűzvésze. A 48-as szabadságharc idején Györgey és Guyon erre vezette a híres téli hadjáratot, amikor is sok bányász lépett a honvédség soraiba. Püspökségét Mária Terézia alapította. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye, valamint a Besztercebányai járás székhelye volt. 1944. augusztus 29-én itt tört ki a szlovák nemzeti felkelés.

Besztercebánya (szlovákul: Banská Bystrica) ma Szlovákiában, a Besztercebányai kerület és járás székhelye. A Besztercebányai egyházmegye püspöki székvárosa.

  • Előző
    Besztercebánya – Ahol magyar királlyá választották Bethlen Gábort
  • Következő
    Besztercebánya – Ahol magyar királlyá választották Bethlen Gábort

Mit érdemes megnéznem?

idegenvezetők, templomok, emlékhelyek.

Hol egyek?

éttermek, vendéglők, menzák, cukrászdák.

Hol aludjak?

szállodák, hostelek, panziók, vendégszobák, vendégházak, apartmanok és egyéb szálláshelyek.

Ki fog segíteni?

autószerelők, háziorvosok, fogorvosok, taxisok, jogászok, rendőrök, határtőrök, pénzügyőrök.

Hol vásároljak?

áruházak, boltok, piacok, kézművesek, őstermelők.

Hol szórakozzak?

színház, koncert, sport, mozi, egyéb szórakozóhelyek.

Üzleti lehetőség

gazdasági tanácsadás, pályázatok, kamarák, gazdasági szervezetek, vállalkozók, vállakozások.

101 külső magyarországi település weboldala egy rendszerben.
Dunaszerdahely, Temerin, Szováta, Kolozsvár, Kassa, Ruszt, Lőcse, Szabadka, Marosvásárhely
Összes település >>


    Helyi időjárás

    Útvonaltervező

Pályázataink

Fából faragott Magyarország:

SZÁZ ÉV/100 ÉRV:


A legkeresettebb termékek

A Kárpát-medence útikönyv:

A Kárpát-medence turisztikai térképe:



Magyar Jelenlét Honlap család

A Kárpát-medence Intézet által létrehozott száznál több web oldal, amely a kárpát-medencei magyar jelenlét fenntartását és növelését, a Kárpát-medencében élő magyarok és nem magyarok közötti új típusú kapcsolatok kialakítását, a kárpát-medencei integráció új platformjainak a megteremtését tűzte ki céljául.


Kárpát-medence Intézet


Hírlevél

Iratkozzon fel, hogy az elsők között értesüljön újdonságainkról!

Kapcsolat adatok

Kárpát-medence Intézet Nonprofit Kft.
 
Levélcím: 8100 Várpalota, Gróf Apponyi Albert liget 1.

Távbeszélő: 88/372-721
 
Villámposta: karpatmedenceintezet@gmail.com
  • Home

Magyar Jelenlét Honlap család